2016. aug. 30.

2016. aug. 21.

Trailer #72 - Egyetlen

Sziasztok!
Elkészültem egy újabb rendeléssel.A mostani bejegyzésben az Egyetlen c. blog videóját láthatjátok, melynek írója Writer Girl



Csókol mindenkit: 

2016. aug. 19.

Kritika #111 - Éjláng

Sziasztok!

Ma Hanna Virág és Berecz Ramóna közös blogjával érkezem, az Éjláng című fantasy-horrortörténetével.
Nagy örömmel és várakozással ültem neki a kritikának, Hanna Virágtól már olvastam mást is, úgyhogy boldogan vállaltam a kritikát. A blog jelenleg szünetel, az írónők írják, de egyelőre nem publikálják, de ez nem gátol meg semmiben engem. A Prológust és az első öt fejezetet olvastam el, ennek alapján írom a véleményemet.
Lássunk is hozzá!

Design
Nem is kellett keresgélnem az információk között, azonnal tudtam, hogy ez a design Vera munkája. És ahogy Vera munkájánál lenni szokott: imádom! Ennek a leányzónak van egy olyan egyedi stílusa, ami senki máséval nem hasonlítható össze. Elnézést, csak szuperlatívuszokban tudok beszélni a designról, mert különleges és gyönyörű, megragadja az ember képzeletét, sokáig velünk marad azután is, hogy elhagytuk a blogot.
A fejlécen két női alak látható, gondolom, a két főszereplőre, Samre és Carlee-ra utalnak, ezzel máris sokat előrevetítve a történetből. A két lány vöröses, misztikus hatású körben áll, faágak (vagy szarvasagancsok?) teszik még boszorkányosabbá az összhatást. Nincs felesleges csicsa. A plusz különlegességet a lányok alakjának nem emberivé varázsolt színe adja – ebből is sejthetjük, hogy valószínűleg nem átlagos nőkkel lesz dolgunk.
A menüsort a fejlécen találjuk, amit én mindig nagyon üdvözlök, nem kell keresgélni lejjebb a legfontosabb információkat.
Az oldalt tekintve a piros szín visszaköszön a modulsáv szélén, illetve a bejegyzésekben egy-egy foltban. Egyébként a fekete és a szürke dominál: az oldalháttér fekete, a bejegyzések háttere szürke. Így számomra kellemes volt az olvasás.
A modulokról: legfelül olvasható a fülszöveg, alatta egy idézet, majd a chat, a feliratkozók, az információk, a társoldal, illetve néhány blogversenyre utaló kép. Itt néhány apró változást javasolnék: az információkat szerintem nyugodtan tegyétek a fülszöveg alá! Személy szerint szeretem ezt a kettőt egymás alatt tudni – érdekel, miféle információkat tart fontosnak a szerző. Emellett szerintem a blogversenyekre vonatkozó modulokat pakolhatnátok egy menüpontba, hogy még letisztultabb lehessen az oldal összhatása.
Nagyon tetszik, hogy ötletes elnevezéseket adtatok a moduloknak! A feliratkozók Darkfire lakosai, a linkcserék Szomszédos boszorkánytanyák. Az efféle kreativitást mindig nagyon díjazom, izgalmasabbá teszi a blog kinézetét. Még az információk modult is hasonló névvel láthatnátok el, szívesen megnézném, hogy mit hoztok ki belőle.
Összességében elmondhatom, hogy egy remek, egyedi és figyelemfelkeltő küllemű bloggal rendelkeztek, ami nem megy ki egyhamar azok fejéből, akik idelátogatnak. Gratulálok!

Történet
A címmel kezdve: imádtam! Végre, végre magyar cím, méghozzá ötletes, kellően "fentezis", beszédes cím. Sok mindenre asszociáltam, költőinek találtam. Jó választás!
A történetetek Darkfire városkájába kalauzulja a borzongásra és a fantasztikus lényekre áhítozó olvasókat. A prológusban megismerhetjük a város helyzetét: halandók és az őket védő boszorkányok életét, illetve a legfontosabb boszorkányt, az Első Lángot, Rachelt, gyermekét, egyben utódját, Samet, illetve Rachel húgát, Josie-t. Josie némileg rebellisen halandó férfit választott magának, ezzel lényegében átadta Rachelnek az elsőbbséget, ahogyan kislánya, Carlee helyett is Sam lesz az elsődleges örökös.
A városra egy éjszakán lecsapnak az árnyak, a két újszülött kislányt, Carlee-t és Samet fenyegetik. Nagyanyjuk, Zada utasítja két lányát: utazzanak el messzire, a két kislány pedig nem ismerheti egymást. Hisz túl nagy erejük van, amit ha az árnyak megkaparintanának, szörnyű dolgok történhetnek.
Már a legelső rész során sok kérdés merült fel bennem. Mit jelent az, hogy a vérével az ősi házba zárta az árnyakat? Oké, van egy sejtésem, de szerintem izgalmas lenne, ha belefogalmaznátok a részbe, hogy ez a rituálé hogyan zajlott pontosan. A prológus nyomán egyébként is sok kérdésem támadt. A helyetekben egy icipicit bővíteném a részt. Zadát az Első Fénynek nevezik, de mit jelent ez? Ő a boszorkánykirálnyő, mi a feladata? A haláláig tart a védelem – de a boszorkányok átlagos élethosszig élnek, vagy tovább, mint az emberek? Ezeket néhány mondattal ki lehetne még fejteni.
Azután 16 éves ugrás következik az időben. Ez bátor vállalkozás, de ti ügyesen megoldottátok. Általában bennem annyi kérdés halmozódik fel, hogy mindig csalódás a jelen, de nálatok nem éreztem ezt, mert tulajdonképpen belecsaptatok a közepébe, nem hagytatok lógva, a sok kérdésemre választ is kaptam.
Megismerhetjük Sam életét, amely jelenleg cseppet sem olyan, mint egy örökösé. A legjobb barátja és pasija szakított vele, egy undok lány elvette a helyét a szurkolólányok között, ráadásul a társasági életét is tönkre akarja tenni, Sam pedig szappanoperákkal és a kisöccsével tölti a nyári szünidőt. Míg nem talál egy levelet, ami az anyja húgától jött. Csakhogy Sam eddig azt hitte, hogy az édesanyja egyke... Sam pedig érthető módon tudni akarja, miért titkolóztak előtte, így rögtön levelet ír ismeretlen unokatestvérének, Carlee-nak.
Carlee Németországban él, a szülei elváltak, az anyukája pedig különös dolgokat művel. Úgy tűnik, ő jobban ápolja a boszorkánysággal kapcsolatos hiedelmeket, mint Rachel. Carlee sokkal kevésbé lelkesedik az új ismeretségért, mint Sam, inkább nem akarja tudni, mi ez az egész. Ám mégis belecsöppen az egészbe, amikor véletlenül titkos és horrorisztikus szobát talál az anyja hálószobájából nyíló átjáró mögött.
Az életük azonban akkor fordul fel igazán, amikor mind ismét Darkfire-be kerülnek, oda, ahol minden elkezdődött. Sam és Carlee végre személyesen is megismerkednek, a helyi iskolába kezdenek járni – és a múltjuk titkaiból lassanként megismernek egy-egy mozaikot.
Amit javasolnék: például a horror-részeknél, vagy ott, ahol a fantasyelemeket behozzátok, ott nyugodtan részletezzétek valamivel bővebben a dolgokat! Ez vonatkozik az érzésekre is – lehetne még bővebb lére ereszteni. Nyilván nem kell szájba rágni semmit, de lehet színesíteni még egy-két elemmel. Például amikor Sam azt a véletlen balesetet okozza a 3. fejezet végén, le lehetne írni, hogy érez-e valamit, miközben kíván. Vagy amikor Carlee a pincében van, mi minden fut át az elméjén, míg az anyja rátalál. Vagy pár mondatban kifejteni, hogy Josie férje miért érzi veszélyesnek a volt feleségét. Csak ötletelek.
Viszont az alapötlet és a sztori további folydogálása is nagyon tetszik nekem. Mindig is érdekelt és vonzott a boszorkányok világa, úgyhogy már a fülszöveg is felkeltette az érdeklődésemet. Később sem okoztok csalódást. Pörgős, izgalmas, borzongató történetet tártok az olvasóitok elé. A boszorkányerő annyi lehetőséget rejt magában, hogy csuda, és ti nem is féltek kiaknázni ezeket – izgalmas (és néha gyomorforgatóan borzongató) dolgokat produkálnak az elején uralhatatlan képességek. Azt kell mondanom, hogy némi tökéletesítés, csiszolgatás után akár el tudnám képzelni ezt a történetet könyv formátumban is. Bőven van olyan színvonalon az ötlet, hogy ebből akár komolyabb dolog is kisüljön. Látszik, hogy nemcsak egy ötletfoszlányról van szó, hanem mindent alaposan kidolgoztatok, nincsenek fekete lyukak, nincsenek logikai bakik.

Szereplők
Először általában körülnézek a blogon, és megtekintem, hogy van-e kép a szereplőkről, esetleg más információ. Ti minden fontosabb karakterről tettetek ki képet, illetve néhány alapvetőnek tartott gondolatot, ezeknek egy része a történet ismerete nélkül nem mond sokat, de gondolom, a sztoriban kitértek arra, hogy mit jelent például a Solemin nemzetség. Általában nem szeretem, ha túl sok infót tolnak elém a szereplők képeinél, de itt úgy gondolom, elmegy, hiszen fantasy, lehet, hogy olvasás közben kimegy az olvasók fejéből, hogy milyen nemzetségbe tartozik mondjuk Carlee, és szeretné visszanézni, akkor csak a szereplőkre kell kattintania. A külső tulajdonságokat azonban itt abszolút nem tartom fontosnak, időközben úgyis jellemzitek a szereplőket, akár minden fejezetben is utalhattok a legfontosabbnak tartott tulajdonságokra.
Az egyébként nagyon ötletes, hogy minden karakterről egy fiatalkori és egy felnőttkori képet is betettetek, nyilván azért, mert ebben a történetben fontos a szereplők múltja is.
Nagyon tetszik, hogy ennyire különböző szereplőket alkottatok meg és dolgoztatok ki. Mert én úgy érzékeltem, hogy Carlee és Sam ha nem is tűz és víz, de meglehetősen különböznek egymástól, ahogy Josie és Rachel is. Éppen ezért szerintem a két anya is ugyanolyan főszereplő, mint lányaik.
Nem tudom, hogy tudatos-e, de úgy éreztem, hogy Rachel és Josie jelleme is megfordult az idők során: míg régen Josie számára kevésbé volt fontos az, hogy ki az örökös, a jelenben ez már egészen másként van, bármit megtenne azért, hogy Carlee-t előnyhöz juttassa. Ezzel ellentétben Rachel régen teljes felelősségtudatban viselkedett, mára azonban mintha hátra akarná hagyni a múltat és a kötelességét, ki akarja hagyni Samet az egész boszorkánymizériából. Még tovább növeli köztük az ellentétet, hogy Josie fiatalon a hagyományokkal szakítva ment hozzá „emberi” szerelméhez, mégis elváltak, Rachel pedig ahhoz ment, akit neki szántak, mégis boldogok ennyi idő után is.
Carlee szerintem visszahúzódóbb, kevésbé nyitott, de határozott jellem, úgy éreztem, ő sokkal inkább két lábbal áll a földön, amolyan született szkeptikus. Még egy megrázó esemény sem igazán zökkenti ki, megrázza, felkavarja, természetes, de nem akar kideríteni minden áron mindent, inkább eltolja magától a tudást. Úgy éreztem, ő nagy lelki erővel bír, sok terhet elvisel, ő a szilárd szikla a tomboló viharban.
Samnél úgy éreztem, sok kétséggel küzd, hiába volt amolyan sulikirálynő. A népszerűség nem érdekli igazán, persze fáj neki, hogy nem törődnek vele, de az emberi kapcsolatokat hiányolja, nem a népszerűséget. Ezért sokkal jobban ragaszkodik (legalábbis eleinte) Carlee-hoz és a rokonsághoz, mint fordítva. Képtelen elviselni a titkokat, bármi áron ki akarja deríteni őket. Ha Carlee a szikla, akkor Sam ha nem is a tomboló vihar, de a zivatar biztosan.
Tetszett, hogy a két lányból nem lett rögtön örök barát, sőt, eleinte nem is igazán szimpatizálnak egymással, sem a levelezés, sem a valódi találkozás során, annak ellenére sem, hogy rokonok. Ugyanakkor mégis vonzódnak egymáshoz valamelyest, például elismerik és irigylik a másik szépségét. Samet éreztem nyitottabbnak Carlee felé, tetszett, ahogy kissé suta ezzel kapcsolatban, nem meri konkrétan kimondani, hogy figyu, kedvellek.
Az is elnyerte a tetszésem, hogy nem hoztatok már be az elején valami boszorkány „jópasit”, nem a férfinem körül forgott Sam és Carlee világa. Egy igazi csajos girlpower történetet és szereplőket tártatok elém, amit nagyon üdvözöltem.
A szereplők kidolgozását tehát kielégítően végzitek, néhány apró utalás még elférne nekem velük kapcsolatban, de használtok is ilyeneket, szóval nem panaszkodom.

Kivitelezés
Váltott szemszöggel dolgoztok, a két főszereplő szemszögét külön írjátok. Samét Ramóna, Carlee-ét Hanna Virág. Éppen ezért úgy döntöttem, külön-külön elemzem az írásotokat, ha nem bánjátok, hiszen másra kell odafigyelnetek. Hanna Virággal kezdem a kivitelezés kivesézését, majd Ramóna részeivel folytatom.
Elöljáróban elmondhatom, hogy mindketten élvezhetően írtok, jó olvasni titeket, és ebben az esetben egyáltalán nem hátrány, hogy a stílusotok különböző. A párbeszédek helyesírása rendben van mindkettőtöknél, illetve iszonytatóan súlyos hibákat egyikőtök sem vét.
A prológust E/3-ban írta HannaVirág – káprázatos fogalmazással, szép képekkel, változatos szókinccsel, szinte teljesen hibátlanul. Nagyon, de nagyon tetszett. Nem is találtam hibát, csak két apróságot, de ezek sem hatalmas gondok, inkább finomítandók. Csak gratulálni tudok ehhez a részhez, megvillantottad a tehetségedet! Már írtam neked kritikát, és úgy érzem, nagyon sokat fejlődtél, csak azt tudom mondani, hogy csak így tovább!
A Prológus után E/1-re váltotok, amit némi szájhúzással konstatáltam – aki kért már tőlem kritikát, talán tudja, hogy nem szeretem különösebben, sem írni, sem pedig olvasni. Nekem sokkal jobban tetszett az a rész, amit Hanna Virág E/3-ban írt, sokkal kifinomultabb, cizelláltabb, összeszedettebb.
De meg kell mondanom, hogy tulajdonképpen beszippantottak Carlee fejezetei is. Mégpedig azért, mert rögtön izgalmak következnek, nem totojázol, egyből belevágsz a közepébe, mégsem tudunk meg mindent, de annyit igen, hogy elkezdjünk borzongani és izgulni. Az írásmódod szórakoztató, izgalmas, szépen és változatosan fogalmazol.
Térjünk rá azokra az elemekre, amelyeken javítani kellene még. Azt le kell szögeznem, hogy tényleg érezhető, mennyit fejlődtél, szóval sokkal kevesebb dologra hívom fel a figyelmedet a következőkben. Nem gyűjtöttem ki mindent, csak néhány példát, úgyhogy javaslom, hogy alaposan nézd majd át az eddigi szövegeket.
Íme, a Prológus kapcsán említett két apróság: Letárgyalták ezt (P.) – kicsit idegenül hat ez nekem. Megtárgyalták, megbeszélték, megegyeztek, tisztázták, ezeket javasolnám.
Elszenesíteni, és kiszárítani a fákat (P.) – itt nem szükséges a vessző.
Általánosságban azt állapítottam meg, hogy szeretsz spórolni a vesszőkkel. Kigyűjtöttem néhány példát erre vonatkozóan.
Sem ő sem én (2.) – sem ő, sem én.
A fogantatás napját ünneplik nem a születését (2.) – A fogantatás napját ünneplik, nem a születését.
Nem értettem ez miért nem tűnt furának (2.) – Nem értettem, ez miért nem tűnt furának.
Közelebb léptem és megérintettem a kanócot (2.) – Közelebb léptem, és megérintettem a kanócot.
Összeszorítottam a szemhéjamat majd kinyitottam (2.) – Összeszorítottam a szemhéjamat, majd kinyitottam
Előfordult egy-két eset, amikor külön írtál olyan szókapcsolatot, amit egyben kell: Minden esetre (2.) – mindenesetre, Úgy sem (2.) – úgysem, Ég világon (2.) – égvilágon.
Pár apróság: ha valakinek a származását írod le, akkor a kontinsens/ország/város kisbetűvel kezdődik: tehát pl. európai (4. – Európainak írod, illetve ugyanitt: Németországi). Keljen (4.) – gondolom, elírás, helyesen: kelljen. A külföldi nevek toldalékolásával kapcsolatban: 4. fejezet: George-dzsal, helyesen. A kiejtett hanghoz megfelelően kell passzintani a toldalékot.
Ramóna részeire, azaz a Sam-fejezetekre térve meg kell mondanom, hogy szívesen olvastam volna tőled valamit, amit E/3-ban írsz, de annyi baj legyen, nem rugózom tovább ezen, ígérem.
Nálad az tetszett különösen, hogy már az első mondataiddal elérted, hogy azonosulni tudjak Sammel. Bevallom, egy lehelettel jobban megkedveltem Samet, nem tudom, talán rá jobban hasonlítok.
Élethűen írod le a szakítás és a barátság megromlásának fájdalmát, a nyár posványosabb, unalmasabb részét, a megszállottságot, amivel Sam kutatni kezd Carlee és a többi, ismeretlen családtagja után. Talán azért tudtam jobban azonosulni Sammel az elején, mert hosszabban bevezeted, miket élt át mostanában, ráadásul ő semmit sem tud, az ő anyukájának nincsenek furcsa dolgai. Carlee édesanyjának azonban akadnak.
Gördülékenyen és szórakoztatóan írsz, olvastatják magukat a sorok, úgy teszed szimpatikussá a főszereplődet, hogy nem tökéletes, sőt. A párbeszédek helyesírása is rendben van, ahogy a humorod is meg-megcsillan, noha a történet inkább komolyságot kíván, de azért néha fel-felnevettem, ügyesen csempésztél vidámságot a komorságba.
Tőled korábban még nem olvastam mást, de az észrevehető, hogy már a második publikált fejezeted is sokkalta jobb, mint az első. Ezt csak dicsérni tudom és őszintén elismerni, látszik, hogy tudsz és akarsz is fejlődni. Az írásod pedig egyre jobb és egyre élvezhetőbb, egyre gyorsabban faltam a sorokat. Nem tudom, minek volt köszönhető a megtáltosodás, de csak így tovább!
Kigyűjtöttem számodra is a javítandókat – nem mindet, ezért neked is javaslom, hogy alaposan nézd át az eddigieket! Te sem követsz el végzetes hibákat, ezt már előre leszögezném.
Előfordul, hogy külön írsz olyan kifejezéseket, amiket egyben kéne: Abba hagytam (1.) - abbahagytam, Hogy ha (3.) – hogyha, Örök életű (3.) – örökéletű, ott hagyni (5.) - otthagyni. Ezeket tehát mind egyben kell írni.
Szeretsz vesszőt kitenni oda, ahová nem szükséges:
Mindazok ellenére, amit tett, és mondott (1.) – ide nem kell vessző – amit tett és mondott
Értetlenkedés, öröm, és düh (3.) – ide sem kell, sima felsorolás, ilyen esetben nem teszünk ki vesszőt.
Néhány könnycsepptől, és egy megaláztatástól megkíméltek volna (1.) – ide sem kell
A kín, és a rengeteg füst (5.) – szintén nem kell, mert felsorolás.
Van, hogy nem teszed ki a vesszőt, amikor kéne:
Kérlek bocsáss meg (1.) – kérlek, bocsáss meg.
Az ikes igéket többnyire jól használod, néhány esetben előfordult, hogy nem. Ügyelj nagyon a használatukra! Unatkozok (1.) – unatkozom, szórakozok (1.) – szórakozom, elköltözök (3.) – elköltözöm.
Összességében elmondhatom, hogy izgalmas, szórakoztató és magával ragadó a történetetek, a kivitelezés is megfelelő, néhány apróbb javítást követően pedig akár ifjúsági regényként is el tudnám képzelni a könyvesboltok polcain. Mindenképpen tovább fogom olvasni a sztorit, remélem, mielőbb folytatjátok! További sikereket kívánok!


Lyanna Baggins

Tesztalanyokat keresek!

Sziasztok, drága felhőkarcoló-lakók!
Tesztalanyokat keresek egy vadonatúj, soha sem ismert rendelési lehetőséghez.
Elsőként ismerheted meg a hasznos design tanácsadás előnyeit, amennyiben most jelentkezel.
Igen, így van, nyilván egyikőtök sem tudja mi ez (kivéve ha gondolatolvasó), de ha ez már most így felkeltette az érdeklődéseteket, olvassátok el a feltételeket! Amennyiben megfeleltek, és érdekel ez a teljesen ingyenes lehetőség, a design tanácsadás hivatalos megjelenése előtt, akkor írjatok nekünk egy mailt. (skyscraper.blogdesign@gmail.com)
Kicsit buzdítalak titeket erre.
Amennyiben megkapjátok a design tanácsadást, lehetséges, hogy publikussá tesszük azt. Ez nem mindenkinél lesz így, de néhányat muszáj lesz bemutatnom a jövőbeli rendelőknek.
Ez nem egy kritika.
Ez egy afféle tanácsadás, egy olyan dolog, amit még (ígérem) soha, sehol sem láttatok.
Csak tőlem lehet ilyet rendelni (ha valakinek valamilyen csoda folytán megtetszene ez az ötlet, kérem, ne tegye elérhetővé blogján ezt a rendelési lehetőséget).
S most jöjjenek is a feltételek (a tesztalanyok számára)

  1. Legyen egy aktív blogod. A témája teljesen mindegy, de ne legyen design blog.
  2. Egy kész design legyen rajta, amin talán változtatnál egy kicsit, talán nem, de nem szeretnél már gyökeres változást.
  3. Kíváncsi vagy, hogy hogyan hozd ki a legtöbbet a blogod kinézetéből.
  4. Érdekelnek más tanácsai, és meg is fogadod őket (ha nem az összeset, néhányat akkor is.)
Lényegében ennyi lenne az a "szabályzat", aminek meg kell felelned :)
Ha felkeltette az érdeklődésedet, akkor a fentebb leírt e-mail címünkre küldd el a blogod webcímét, esetleg kérdéseket a designnal kapcsolatban, és olyan dolgokat a kinézetben, amiken változtatnál.

Gif pack #4 - Nyári gifek

Helló-belló! :)
Még javában tart a nyár, úgyhogy arra gondoltam - mivel régen hoztam már gif packet -, megosztok veletek néhány nyár-tengerpart-lazulós-bulizós témájú gifet, amelyek blogba, esetleg trailerhez remekül alkalmazhatók.
Ha szeretnétek még gifeket kérni más témáról is, írjátok meg kommentben és a következő alkalommal azt fogok hozni, amit személyesen ti kértek! 

2016. aug. 16.

Elvihető fejlécek és sablonok - Kim Cox

Sziasztok!
A mai nap készítettem jónéhány dolgot.
A fejléceknél a felirat cserélhető.
Ha viszed írj egy kommentet, kérlek, vagy domj megy egy e-maillel!

2016. aug. 15.

Karakterek és visszatérés

Sziasztok!
Úristen nem most volt, hogy utoljára cikket hoztam a blogra. Emiatt szégyellem is magam, de az elmúlt fél évben szinte megszűntem létezni a blogger-világban. Most azonban újult erővel térek vissza, igaz még mindig szörnyű időhiányban szenvedek, tehát sajnos egyszerre csupán két blogot vállalok el, és kizárólag olyanokat, amik maximum hat résszel rendelkeznek. Tehát, ha most indítottad a blogod és szeretnél róla véleményt, fordulj hozzám bizalommal, tárt karokkal várlak!

Most viszont térjünk vissza arra, hogy ma este miért is fárasztalak titeket. Hoztam pár olyan karaktert, akit vagy csak nagyon ritkán, vagy soha nem láttok a blogok fejlécén, így igen egyedi lehet őket felhasználni egy újonnan nyitott blogon. Próbáltam széles skálán mozogni, remélem volt olyan akinek tudtam segíteni.

További szép estét!
Raquel

Szőke lány karakterek
Toni Garrn

A blogírás 8+1 titka

Sziasztok, babák! :)
Régen hoztunk már cikket az oldalra, így arra gondoltam, bátorkodom írni egyet olyan témáról, amit mindannyian szívesen olvasnátok - hátha tudok egy kis újat mondani! A blogírás titkairól fog szólni a bejegyzés: összegyűjtöttem 8+1 tanácsot, ami hasznos lehet a kezdők számára, de még az is előfordulhat, hogy a tapasztaltabb bloggereknek és bloggerináknak is hasznára válik.


1.) Miről írjak?
Ha minden álmod, hogy te is egy blogot vezess, akkor először azt kell kitalálnod, miről szóljon. Ez tulajdonképpen nem igazán nehéz. Az égvilágon bármiről írhatsz, csak egy fontos dolgot tarts szem előtt: legyen hozzá sütnivalód! Ha olyan témáról írsz, amiről halvány lila gőzöd sincsen, még a leendő olvasóid sem fogják elhinni egyetlen szavát sem - már hogyha lesznek. Nagyon lényeges, hogy légy tájékozott az adott kérdéskörben, mert ha valóban értesz valamihez, arról hitelesen is tudsz írni. Ha pedig úgy érzed, még nem vagy eléggé felkészült, olvass sokat, informálódj, s előbb-utóbb érett leszel a magad elé célként kitűzött feladatra.
A mai tanács tőlem tehát az, hogy ne kezdj bele egy egészség- és fitneszblogba, hogyha életedben eddig csak kétszer voltál hajlandó rávenni magadat a sportra. És attól még, hogy megnézünk egy Bíró Ica kazettát, nem leszünk szakértők a témában.

Inspiration lvl 100 #4

 Sziasztok!
Hoztam "pár" inspirációs képet, szöveget vegyesen, nem szét válogatva. Remélem tudtam segíteni velük. :)
Pár kép szerintem tökéletes fejlécekre is a háttérbe, szóval vihetite is őket akár :)





 Ha mégtöbbet szeretnél, kattints!

Elkészült rendelések - Kim Cox

Sziasztok!
A mai nap 2 elkészült rendelést hoztam nektek.

Kim Cox

2016. aug. 14.

Inspiráló képek 3#

Sziasztok!

Ma egy tőlem szokatlan bejegyzéssel érkezem, amiből, ha tetszik nektek, akár sorozat is lehet. Igyekszem majd mindig egy téma köré csoportosítani a válogatott dolgokat.  
Képeket válogattam nektek, olyanokat, amelyek gondolatokat ébresztenek, megihletnek, megragadják a képzeletet, a tekintetet. El tudom képzelni, hogy akár egy-egy történet alapötletét adják.
Bátran használjátok fel őket, ha megtetszik valamelyik – egy kommentben pedig jelezzétek, ha szeretnétek még hasonlót!

Lyanna 


A képek forrása: Pinterest


Elvihető textúrák

Hali, angyalkák!
Hoztam nektek ma néhány (természetesen saját készítésű) textúrát! :)
Remélem tetszeni fognak nektek, és felhasználjátok- amennyiben ez utóbbi megtörténik, ne felejtsétek el hozzászólásban jelezni, és a vele elkészült munkátok alatt valamilyen formában. Ez a szimplán szerzői jog miatt van. Nem fogok nektek most erről papolni, de ha valaki nagyon kíváncsi rá, akkor elmagyarázom. 
xx





Tiszta lappal

Üdv nektek!

Mivel már jó ideje újra aktívkodni kezdett a blogunk, úgy gondoltuk, nem ártana tisztázni, hogy pontosan kik is azok a szerkesztők, akik jelenleg a Skyscraper csapatát erősítik. A blog tavaly májusi megalapítása óta sokan távoztak már, de jöttek újak is, így a szerkesztőség folyamatosan változott, legalábbis egy része. 
Lássuk akkor, kiktől is lehet rendelni - a félreértések és kavarodások elkerülése végett:

A designereink: 
  • Astrid Haynes
  • Leona Z. P.
  • Christina Hope
  • Kim Cox

A fejléckészítőink:
  • Astrid Haynes
  • Leona Z. P.
  • Christina Hope
  • Kim Cox
  • Violet E. Hunter

A könyvborító készítőink:
  • Leona Z. P.
  • Violet E. Hunter
  • Christina Hope
  • Kim Cox

A trailer készítőink:
  • Violet E. Hunter
  • M. Gin

A kritikaíróink:
  • Lyanna Baggins
  • Ciara N. Malone
  • Raquel Yates
  • M. Gin

Hogy pontosan ki mit, miből, mennyit vállal el, azt a Limit oldalunkon láthatjátok. A rendelés jelenleg is aktív, úgyhogy nézzetek körül bátran, s amennyiben segítség kell, ne habozzatok tőlünk kérni! 
További szép napot kíván: a Skyscraper Blogdesign csapata

Elkészült rendelések #5 + kívánságok teljesítése - Hope Christina

Sziasztok! :) 
Hoztam nektek néhány elkészült rendelést! Mostantól a design rendelés is újra AKTÍV, szóval lehet jelentkezni! :) 



First Met You (Wattpad)


Az utolsó kép a most megnyílott történetes blogom designját ábrázolja, az előtte lévő pedig a Wattpados verzió borítóját, ha van kedvetek nézzetek be hozzám és persze a többiekhez is! :) 

Ui.: Ha van valami kívánságotok, esetleg szeretnétek, ha hoznék nektek textúrákat, szereplő modulokat vagy esetleg fejlécre való képeket, írjátok meg hozzászólásban én pedig igyekszem a lehető leghamarabb teljesíteni a kívánságaitokat! :)  

Millió puszi: Hope Christina

Trailer #71 - Kill me or Love me

Szép napot, babák! :)
Megint én, és megint egy trailer videó, ezúttal Biersack Winnie blogjához, melynek címe Kill me or Love me. Jó szórakozást hozzá! 


Csók: 

2016. aug. 13.

Kritika #110 - My Dear Ravenna

Sziasztok!
Elkészültem a blogon szereplő első kritikámmal, amit Ravenna, a My Dear Ravenna c. blogjáról írtam. Ezennel újra akad egy szabad hely a limitemben. :) 





Cím: Elsőre kissé megszokatlan, viszont ahogy elgondolkoztam rajta, egyre jobban az vésődött a fejembe, hogy egy levélről fog szólni az egész történet, amit egy Ravenna nevezetű hölgynek címeznek. Már a címből kiderülhet, hogy egy érdekfeszítő történetről lesz szó a továbbiakban, s szívesen kezd hozzá az olvasó is.
5/5

Kinézet: Amikor először megpillantottam, a tekintetem rögtön a fejlécre pozícionálódott, azon belül viszont Tom-ra, aki egy sötét ingben díszeleg. Nem is probléma, hogy Tom ennyire feltűnik, hisz ez biztosítja, hogy rengeteg fontos szerepet fog kapni a történetben, ami egy fanfiction-nél természetes. Viszont egy valami nem értek a fejlécen. Azt, hogy miért nem Ravenna, az állítólagos főszereplő lány van kiemelve, miért pedig Tom? Jó, persze így is látható, viszont jobban beleolvad a háttérbe, és így sokan azt hiszik, hogy Tom Hiddleston szemszögéből fog íródni a történet. Egyébként a karakterek bemosása a háttérbe tökéletes, viszont szerintem úgy mutatott volna jól Ravenna alakja is, mint Tom-é, s akkor nem kellene most azt mondanom, hogy a lány alig látható a háttérben. Egyébként az egész fejlécen szépen látszik, hogy dolgozott vele a készítő, viszont nem eleget. A különböző textúrák egymásba csúsznak, s egyik eltakarja a másikat, mikor lehet, hogy a másiknak sokkal jelentősebb szerepe lenne a blogban, mint például ott az óránál, a cím alatt. Nem tudom, hogy melyik lóg bele melyikbe, de szerintem a könyv az órába, ami azt jelképezné, hogy telik az idő, ideje lenne valamelyik szereplőnek cselekednie kettejük ügyében. Viszont ha a házat nézzük ott a szöveg mögött, akkor az is kissé láthatatlan, sőt, egy rosszabb szemű olvasónak, aki épp csak rápillant a fejlécre, nem is tűnik fel, hogy mi van a háttérben. Szerintem lehetett volna nyugodtan erőteljesebben kihangsúlyozni azt a villát, s még a cím is látszódna eléggé, ha a „My Dear” szöveget lehúznád a lány neve alá, sőt, úgy szerintem jobban is mutatna. A másik nagy problémám a fejléccel, hogy kicsi. Lehet, hogy csak én látom kicsinek, viszont ha a bejegyzéseket lejjebb költöztetnéd mindennel együtt, akkor máris jobban mutatna a blogon, és máris lehetne többféle textúra a blogon, s a cím is lehetne figyelemfelkeltőbb, meg jobban ki lehetne hangsúlyozni különféle textúrákkal, hogy milyen hangulatot képez a történet, s az oldalsáv maradhatna egész nyugodtan a helyén. Aztán ha már így átkanyarodtam a design-re, a háttérről szólnék pár szót. Nem, nincs a háttérrel problémám, viszont ha valami világosabb kékes fekete hátteret választottál volna, akkor jobban kiemelné szerintem a blog többi részét. Az oldalsávról annyit, hogy végre egy blog, ahol a fejléc mellett van a menü. Nem tudom miért, de nekem azok a blogok sokkal szimpatikusabban néznek ki, s szívesebben kezdem egy az olvasásukat is, mert nem kell az egész oldalon végiggörgetni, mire megtalálom a menüt. A modulok elrendezése szerintem rendben van, annyi, hogy az információkat feljebb tettem volna, s a fülszövegnek a terjedelmét kicsit kevésnek találom így első ránézésre. A bejegyzésekkel csak annyi probléma lenne részemről, hogy aprók a betűk, s egy idő után összefolynak a szemem előtt.
Összességében a fejléc szép, viszont lehetne mit rajta alakítani, a design-nel nincs semmi különösebb probléma, csak a betűméret, s szerintem még a betűk lehetnének feketék a bejegyzéseknél.
10/7

Tartalom: A fülszöveg egy frappáns kis szöveggel kezdődik, ami egyből felkeltette az érdeklődésem a folytatás iránt. Ravenna és barátnője egy gótikus kávéházat vezetnek együtt, mikor betoppan egy híresség, és a lánynak hirtelen a megszokott, nyugalmas életéből kifutva kell új életet kezdenie, amiben a saját sarkára kell állnia. Mikor elsőnek elolvastam a fülszöveget, azt hittem, hogy valami a szokásos, szerelmi történetekhez kapcsolódó lesz a tied is, viszont mikor harmadszorra olvastam át a fülszöveget, rá kellett jönnöm, hogy mégsem egy egyszerű Tom Hiddleson fanfiction lesz. A lánynak rengeteg próbán kell majd valószínűleg keresztülmennie ahhoz, hogy végre elérje az újonnan kitűzött célját. Egyébként terjedelmileg a fülszöveg nekem rövid, viszont minden kellő információt belezsúfoltál, bár lehetett volna még itt-ott hosszabbítani.
A prológus külső szemszögből játszódik, az elején gyönyörűen levezetted, körbeírtad a tájat, a környéket. Aztán ahogy haladtam az olvasással, egy elég meglepő dolog fogadott. A lányt, egy hűséges kutyához hasonlítottad, amit ebből a szempontból nem értek. Szereti s szüleit, mert a szülei. Tudom, hogy csak egy hasonlat, viszont nekem akkor is birizgálta az orrom, s mindenképp meg kellett említenem. Az egész prológus teljesen átlátható, és nem egy akármilyen egyszerű napról szól. Itt megtudhatjuk, hogy igazándiból Ravennát örökbe fogadták, mikor két és fél éves volt. Egy dolog, viszont itt is bökkenőt okozott a továbblépésben. Nem értettem, hogy miért titkolták el a nagyszülő elől, hogy egy kisbabát akarnak örökbe fogadni. Lehet, hogy meglepetésnek akarták, s ez össze is jött nekik, hisz a nagymama boldogan nézi az unokája karjaiban levő kislányt. Egy pár elgépelési hibát találtam benne, s a leírás is lehetne több a történetben, viszont azon kívül szerintem minden fontos dolgot leírtál, amit kellett. Egyébként nem sok mindent tudhattunk meg a történetben szerepet játszó karakterekről egyelőre, viszont remélem, hogy a továbbiakban sokkal többet megtudok róluk.
Az első fejezet tartalma, számomra kicsit túl szokásos volt, mint ahogy azt feljebb is említettem a fülszövegnél, az első gondolatom itt is az volt, hogy ez mégis csak egy átlagos blog lesz. Persze a fejezet végére megspécizted azzal, hogy az író náluk szeretné lebonyolítani az első és a második olvasópróbát, illetve a lánnyal is szeretne beszélni valamilyen ügy kapcsán, mire Ravenna teljesen felcsigázza magát. Az én véleményem szerint, ez a fejezet kicsit átlagosra sikeredett, viszont meggyőzött, hogy olvassam tovább. Itt is találtam néhány elírást, viszont a leírások sokkal többször fordultak elő, mint a prológusnál, s szinte biztosra veszem, hogy ez is volt vele a célod.
A második fejezetben egy hatalmas időugrást vettem észre, ahol Ravenna már az ágyban fekszik szomorú, összetört szívvel. Én ennek az időugrásnak nem nagyon örülök. Nem tudom, hogy milyen volt az, mikor a srác megcsalta. Jó, az odáig oké, hogy másik két lánnyal, meg hasonlók. Viszont azt akkor, abban a helyzetben sokkal jobb lett volna elolvasni, mint így. Viszont az áldott jó barátnő, egy szempillantás alatt el tudta kergetni Ravenna rosszkedvét az online „Melyik híresség illik hozzád?” tesztekkel. A fejezetben megint túl sok lett a párbeszéd, aminek én nem nagyon örülök. Az sem jó, ha kevés a párbeszéd és az sem, ha túl sok. Na, itt az utóbbi eset tapasztalható meg az összes fejezetnél, és ez néha zavaró tud lenni olyanok számára, akik nincsenek hozzászokva a sok párbeszédhez, s csak megtetszett nekik a fülszövegben említett összefoglaló. Az utolsó két fejezetről nem írok most véleményt, viszont bele-beleolvastam egy pár sorba, s itt is ugyanaz a véleményem, mint az előzőeknél. 
Összességében megvan a magad kis stílusa, tisztán, érthetően fogalmazol, viszont néhol vannak helyesírási, elgépelési hibák, amiket jobb lenne kijavítani minél hamarabb, mert az olvasók sem nézik túl jó szemmel sok ideig. A történet néhány helyen olyan, mintha teljesen a saját stílusod vinnéd bele, mint például a második fejezetnél, amikor elmeséli, hogy hogyan csalta meg a Jack nevezetű fickó. Mindenképp azt ajánlom, hogy a továbbiakban próbálj meg nem túlzottam átesni a ló túl oldalára, hisz ez a történet tökéletesnek indult, s ha már ilyen jó stílusod, fogalmazásod van, akkor tökéletesen is végződjön. S mielőtt közzéteszed a fejezeteket, olvas át őket, hogy a lehető legkevesebb hiba maradjon a fejezetben.
10/7

Szereplők: A két főszereplő, Ravenna és barátnője mindketten talpraesettek, s rengeteg mindenben hasonlítanak az én elképzeléseim szerint. Mivel én nem nagyon szeretem megnézni előre a szereplőket, s nem is szeretem megszabott személyeket kritizálni, ezért inkább csak az olvasottak alapján ítélek. Ravenna egy nyugodt, ám könnyen felidegesíthető, és izgalomba hozható lány, hasonlóképpen Kelly-hez. Mindketten élnek-halnak a különféle írókért, színészekért, ezért az már minő természetesség, hogy ennyire összebarátkoztak. Ravenna egy érzékeny lelkű lány, aki könnyen bűnbe esik a szerelem terén, viszont Kelly, aki magabiztos és hajthatatlan a pasik területén, mindig erősnek mutatja magát, bár szerintem ez csak egy álca, hogy felbátorítsa barátnőjét. Kelly-t a jó humora, érzékisége is még vonzóbbá teszi számomra, viszont néha túlpörög, amit Ravenna még elnéz jó szemmel, s enged neki. Legalább is az én szememmel nézve Kelly egy olyan személyiségű lány, aki pörgős, mindent tudni akar és mindenkinek igyekszik meghallgatni minden ügyét-baját. Ravenna pedig kissé visszahúzódó, reggelente lusta, viszont napközben dolgos, és sokkal komolyan személyiségű, mint barátnője. 


Nos, remélem nem bántottalak meg semmisel sem, egyáltalán nem áll szándékomban. 
Remélem, segítettem valamennyit a kritikával! 

További jó munkát kíván a blogger világában,

Anaya zatracone-dusze